A következő két napot a családomnak szántam. Megnéztük többek közt a Recoleta temetőt, ahol Evita is nyugszik. Nagyon megdöbbentett a hely, egy kis városnak tűnik, kriptákból álló sorokat kis utcák választják el egymástól. Érdemes kigúglizni.

Szintén egy érdekesség az egyik argentin hamburger étteremláncolat (Mostaza) egyik étterméből. Argentína térképén fel vannak tüntetve az országban található éttermek, és ami miatt ezt lefényképeztem annak az az oka, hogy ezen a térképen természetesen (legalábbis itt ez a természetes) Malvinas is az ország részeként van feltüntetve. Tartáék gyorsan elvittek a hivatalos Rácing shopba, ahol vettem egy Racing teniszpólót. 440 volt.

Hangulatos belvárosi utcácskának tűnik, de nem az - ez egy temető

"Irredenta" hamburgerlánc

Pózolj és szelfizz a Racinggal :)

Minden frankó volt, de már alig vártam, hogy végre szombat legyen. Aztán eljött a várva-várt nap! Reggel rendesen bezabáltam a szálloda által nyújtott reggeliből, mert tudtam, hogy utána nem nagyon lesz időm eszegetni. A meglepetés akkor fogadott, amikor éppen nyomtam magamba a buggyantott tojást: - Tudnék-e szerezni még egy jegyet Lilának (nejem kolleganője, valójában Lilla a keresztneve, de én Lilának hívom)? Na baszd ki…

- Megpróbálom, de csak a neved miatt :D

Meg azért mert teljesen képben volt a fociról és nem „szokásos” fradista. Salgótarjáni és a helyieknek szorít.

Este hat órára volt megbeszélve Leandróékkal a találka a már ismert falodában. Öt órakor útra keltünk a szállodából. Én egyértelműen Stormcorner dzsekimben...Laca meg is jegyezte, hogy „ez egy huligán dzsekinek néz ki haverom” – Mire én: „mert pont az Laci, azért”.

Erre ő:  „hu baszd meg!” :D

Felszálltunk a metróbuszra és irány Avellaneda!!!

Avellanedáról jut eszembe: az argentin spanyol nagyon más mint a spanyol-spanyol. A dupla "L" az itt "ZS", vagyis Avezsaneda és nem Avejaneda, mint azt Madridban mondanák.

Már a buszon volt egy indián-mix csaj Rácing mezben mikor felszálltunk oda is jött hozzám tökéletes angollal hogy honnan való vagyok, mert elég hangosan magyarul beszélgettünk egymással. Mondtam neki, hogy magyar vagyok. Kérdezte, hogy hová szól a jegyünk? Válaszoltam, hogy természetesen a 12-es szektorba. Meglepődött. Kérdezte, hogy miért? Azért, mert ezért jöttem Európából! Nevetett.

Megérkeztünk a kocsmába ahol Leandró már várt. A kocsmát körbevették a fabotos, inkább bunkós rendőrök. Mondtam neki, hogy van egy kis tré, mert kéne még egy jegy. Rohanás a stadionhoz, ami nem volt messze.  Előbányásztuk Tartát, odaadtam neki a 300 pesot, majd jött is vissza a jeggyel, meg 140 pesoval. Mondom, hogy? A miénk 220 volt, ez meg 160. Azért mert ő chica. Jaaaa a nőknek jóval olcsóbb és más színű a jegyük! Mindegy mert öröm és siker van.

Mondtam Tartanak, hogy mivel majdnem kétóra van a meccsig szeretnénk inni valamit valahol. (Leandro folyamatosan fordít.) Argentínában meccsnapon egy kilométeres körzetben tilos alkoholt árusítani.

Leandroval elindultunk egy kocsmába. Tarta már nem jött velünk, mert zászló kihúzás, konfetti elosztás és egyéb látványelemek megszervezésével kapcsolatos dolga volt. Kb. 7-800 méterre volt egy pub. A pult mögött nyílt lángon ment a parallena vagyis a grill, ami egyébként kurva nagy füsttel jár, de ez senkit nem zavar. A hely fullon volt racingosokkal.

Egyből ment a kérdezgetés és szinte élből jött az „áááá Real Madrid, Puskás, Di Stefano”.

Bevertünk pár literes Quilmest (Argentína legnépszerűbb söre – a szerk), majd indultunk vissza. Leandró nem jött velünk, mert elment valamerre félkarú rablózni. Szerintem gépfüggő lehet a srác így utólag... Mellesleg hozzám hasonlóan Ő is 78-as születésű. Megígérte, hogy mindenkit meghív a meccs után ha nyer. A régi magyar riportfilm, a bebukottak jutott eszembe: „én adok… ha van”. Persze soha nincs. :D (Csutak is mindig ezt mondta…- a szerk)

A "Cilinderben"...

Megcéloztuk a 12-es kaput. Motozás, majd jött a jegyleolvasó, amely vert vagy ötven lyukat a jegyre. Bent hatalmas tömeg őrjöngött miközben mindenki, de tényleg mindenki ugrált!

De hol volt még a meccs? Kezdésig még volt háromnegyed óra! A tömeg hatalmas volt, benne mindenféle alakokkal, a befüvezett 16 évesektől, a kurva csinos latinákig, akik a seggüket rázták a dob és a trombita ritmusára, közben énekelték hozzá a racingos nótákat… Rengetegen szívtak, úgy éreztem megfulladok. Gáz volt, mert a tömeg miatt esélytelennek tűnt, hogy megtaláljam Tartát, de én ennek ellenére megpróbáltam. Átverekedtem magam az iszonyú tömegen és mentem a dob irányába, de hiába. Nem találtam meg a doboknál, meg máshol sem, ezért visszamentem a magyarokhoz nehogy összesz..ják magukat a tömegtől. A kezdő sípszó előtt kb. 10 perccel megmozdult a tömeg oly módon, hogy iszonyatos erővel nyomták össze egymást, köztük engem is. Ekkor vettem észre, hogy kb. 40-50 racingos libasorban közlekedik a tömegben úgy, hogy senki sem ér hozzájuk. Ez a csapat volt a mag. 35-45 év közöttiek voltak, néhány pali 100 kg felett volt, de az átlag 80 kiló lehetett. Nem akartam elhinni, hogy szinte szétpasszírozzuk egymást azért, hogy ők kényelmesen elfoglalhassák a helyeiket.

Meccsen végig füveztem – passzívan. Kétpercenként gyújtottak rá a suhancok arra a szarra. Ami meglepő volt, hogy a stadionban sehol egy óra, egy eredményjelző, egyszerűen semmi. A meccsen végig ment a tombolás, a tombolást szó szerint kell érteni. Kb. 45 ezer néző volt, a hazaiak 2-0-ra győztek. Gólnál széttaposásos lerohanás volt, ami iszonyat nagy volt! Ami még érdekesség, hogy a argentin szokás dobálni az ellenfél játékosait. Teljesen természetes és bevett szokás az, hogy a szögletrugót pajzzsal kell védeni, minden szögletzászlónál áll rendőr, akiknek csak ez a feladata.  Otthon egy szotyiszacskóból, egy üres műanyag pohárból is mekkora balhé van, itt ez a véleménynyilvánítás teljesen elfogadott mozzanata. Meccs után gyors vacsi és irány vissza a hotelbe. Életem legjobb meccsélménye volt.

Ezt a dalt tanította Tarta, a refrén az, hogy "nem vagyok seggfej" (de pendejo de stigo). Ez ment majdnem végig, meg a lentebbi videó a "muchacos".

A sorozat befejező részében majd elhangzik még pár érdekesség. A befejező részben kérdéseket tettem fel D. barátomnak, amikre ő készségesen válaszolt. Ha esetleg valakinek szintén van kérdése, a hozzászólások közt megteheti.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.