Az 1992/93-as évad, az akkori visszajutásunk (most is lesz?) első éve jobban sikerült, mint bárki is remélte volna. Az Előre történetének legszebb időszakát bevezető szezon zárása felé közeledtünk. Fehérvár nem kis távolság (főleg a szakadt, régi Ikaruszok korszakában - mondjuk ezt hülyeség hangsúlyozni, mert mi manapság is ugyanezekkel a buszokkal járunk), de egy busz zsúfolásig megtelt, némi egyéb jármű kiséretében.

A fehérváriak barátsaágosan fogadtak, a kocsmájukban ittunk, aminek én nem igazán örültem, mert méltatlannak tartottam, hogy barátkozzunk velük, amikor ők a lokistákkal cimboráznak, mi meg "egetverő" létszámban utazunk. Aztán megenyhültem. Így utólag biztosan nagy hatással volt ez a lépés a magyarországi ultramozgalom alakulására. :))

A meccs összefoglalója meglehetősen egyoldalú, ez már annak idején is szemet szúrt. Azért nem helyzet, vagy kapuralövés nélkül zártuk a meccset, mégha az összefoglaló ezt is sugallja. Azért a drapikkal feldíszített vendégszektor másodpercnyi látványai miatt egy igaz Előrésnek muszáj megnéznie a videót. :)

Ezúttal más tollával ékeskedem, ugyanis ezt a videót nem az elore1912 felhasználó töltötte fel a videómegosztóra. Középső védőnk Ottlakán Misi "nagy meccse" volt, tulajdonképpen 3 gólt szerzett az ellenfélnek. Az első lesreállításnál kb. 10 méterrel ragadt benn, és ez azért nem semmi. Misi korrekten vállalta a meccs utáni nyilatkozatot, abban a hiba egyik okaként a kapu mögötti szurkolók hangorkánját nevezte meg. Ha az MLSZ-ben olvasgatják a blogomat, akkor nyugodtan hivatkozzanak erre a mondatra akkor, amikor a kártyarendszer előnyeit ecsetelik, ugyanis mióta Csányiék ámokfutnak, nincsenek hangos szurkolótáborok, tehát a mérkőzés színvonalának sem ártanak a bekiabálásokkal, ergo nincs téves lesrefutás. :)

A meccsen ejtett hibái ellenére Ottlakán Misi igazi egyéniség volt. Akkoriban természetes volt az, hogy minden csapatnbak van egy-két olyan játékosa, akik más NB1-es csapatnál egyszerűen nem fordulhatnak elő.  Ilyen volt a Békéscsabában Pásztor és Ottlakán, a Fradiban Nyilasi és Lipcsei, Győrben Hajszán Gyula, a Vasasnál Komjáti András, a Honvédban Kovács Kálmán és még hosszan sorolhatnám. Vele is sűrűn össze lehet furni a városban, köszönünk egymásnak és erre büszke vagyok. Nem tudom, hogy a magyarországi Barcelona "drukker" olvasóim is ugyanígy lesznek-e majd Puyollal?

A meccsen a bal kapu mögött, bazi nagy reklámtáblán hirdeti magát a Tisza cipő. Bizony, örök és elnyűhetetlen "minden időben". Na jó, két-két és fél évente én is cserélem, épp most vettem egy újat XXX-ért. (Az ár nem tartozik ide, ezért azt inkább töröltem.) Ezeket szándékosan írom azoknak a kezsueleknek, akik ezt a márkát nem értékelik, talán mert se a durikban, se az angol outletekben nem található meg. :) Pedig ez az igazi trend márka, már csak azért is, mert még mez-szponzorunk is volt (link itt) szemben mondjuk a Ralph Laurennel, amit az Előre játékosai eddig még nem, a négerek viszont annál inkább hordanak. :P :)

Egy 22 évvel később (újra) megtekintett gólösszefoglaló is rejtegethet olyan meglepetéseket, melyekre nem is számítanánk. Ráadásként nem is a pályán történtekre gondolok. A riporter az a Pörzse Sándor, aki jelenleg az országgyűlésben tevékenykedik Jobbikos képviselőként.

A mérkőzésről sokat nem tudok írni, nem voltam jelen (az 5-2 volt az első és ezidáig az utolsó győri meccsem, tehát jó időben kezdtem és még időben hagytam abba) és nem is feledhetetlenek a meccs góljai. (Ez most poén volt, hallani akarom a nevetést: hahaha) Amiről írni akarok az az egykor ékszerdoboznak becézett győri stadion.

1977. nyarán adták át (úttörőolimpia volt a megnyitó), éppen fél éves voltam. Az átadáskor Európa legmodernebb stadionja volt, csak ülőhelyekkel! Később egy szektornyi ülőhelyet leszereltek és ott állóhelyet alakítottak ki (az ETO tábor törzshelye volt, mint ahogy az összefoglalóban is látszik, de egy évvel később a fradisták egyik székbontásos akciója után ide teleptítették a vendékszektort) és így 28 000 néző befogadására is alkalmassá vált. 2005-ben kezdték el lebontani és a helyére épült a mai ETO Park stadion. Kérdezem én: minek? Miért kellett lebontani azt a stadiont, amely összehasonlítva mondjuk a mai Kórház utcai arénával, évekkel előttünk járt már 1977-ben is? Full ülőhelyesen 25 000 néző befogadására volt alkalmas, a jelenlegi talán 15 000-re. Az egy komplett stadion volt a mostani hipermodern, pedig egy égés. Miért írom ezt? Mert milyen új stadion az, ahol a két kapu mögé egy-egy mobillelátót szerelnek fel, melyből az egyik a vendégszektor? Nem tudtak volna már ennyi erővel egy rendesen, elejétől a végéig befejezett stadiont építeni? Annyira jellemző a hazai futballközegre...

Ifjúkorom összefoglalós élményeiből mindig emlékszem arra, hogy öröm volt az ETO hazai meccseinek összefoglalóit nézni, mert olyan jól mutattak azok a színes karosszékek (azaz általában nagyon kevés néző volt és a stadion üres székeit lehetett látni a kanyarokban). Az 90-es VB-t követően az Udinei stadiont juttatta eszembe. Más magyar stadionok nem mutattak ilyen látványt, egészen az Üllői úti kiszékezéséig, 1991őszéig.

Remek légi felvétel. Háttérben a Rába Vagon és Gépgyár!

A régi stadion székeiből néhány Győr kettes számú csapatának a DAC 1912-nek nádorvárosi stadionjában lett elhelyezve. A DAC-ról ultra szempontból egy kis érdekesség: a DAC 1912 a győri antifa punkok csapata volt egy nagyon rövid ideig! A történet annyi, hogy mivel Magyarországon minden tábor nemzeti és általános szóhasználattal élve jobboldali, a győri és környéki punkok tisztában voltak azzal is, hogy az ETO tábor környékén csegevarás jelképeikkel nem rúghattak labdába, kiválasztották a DAC-ot és tudatosan megvalósították a magyarországi balos szurkolás fellegvárá, nehogy már a szurkolói életben itt mindenki náci legyen. Néhány meccs erejéig voltak jelen, aztán ahogy jöttek, úgy tűntek el. Nem tudom, hogy külső hatások miatt, vagy egyszerűen csak megunták, vagy elfogyott a kannásbor, de végül is tökmindegy. Senkinek nem hiányoznak.

A sokadik kitérő után itt az összefoglaló:

Tegnap az Előre ismét lezárt egy fél szezont, ezúttal az előkelőnek számító 2. helyen végezve az NB 2-ben. Jöjjön akkor most egy szezonzáró 22 évvel korábbról, az akkori Nb1-ből.

A 90-es években a magyar labdarúgás problémájának egyik okaként jelölték meg a túlzott főváros centrikusságot. Valóban egészségtelen az, hogy 16 csapatból a fele fővárosi legyen, de utólag már láthatjuk, hogy nem ez volt a magyar foci ebolája. A Csepel SC-re (alapítva: 1912-ben) is úgy tekintett a többség, hogy mi a faszt keresnek az NB1-ben sokadik pestiként, minimális nézősereggel? Bár ők ezt biztos zokon vették, de volt ebben némi igazság, annak ellenére, hogy Csepelen sokszor kihangsúlyozták azt, hogy ők inkább vidékiek (helyi népszavazás is volt az elszakadásról, de elbukott). Viszont én mindig becsültem azokat a fővárosi táborokat, akik lokálpatrióták és nem tagozódnak be az un. nagyok közé. Ezen a meccsen is volt asszem egy (vagy maximum kettő) autónyi csepeli. Nem sok, de akkoriban nem kevés olyan csapat volt az NB 1-ben, ahonnan általában senki nem jött el. Csutakkal be is mentünk a vendégbe és váltottunk pár szót. Én elégedettségemet fejeztem ki a fentiek okán (jó, hogy a saját kerületeteknek szurkoltok), Csutak is hozta magát és ő már "profiobban" nyomta: "Eljöttetek nincs baj, szurkoljatok nyugodtan, de ne balhézzatok és minket ne szidjatok, mert ha ilyen lesz, mindenki össze lesz verve."  (Most, hogy ezeket monitorra vetettem,  Szabó "Szőke" Feri jótanácsai jutottak eszembe a Fradi pályán 2011-ben lejátszott kupameccsünkből. :) )

Amúgy a normális fogadtatás fél évre rá visszaadott valamit. Az UEFA kupáért vívott meccsen (érdemes elolvasni az erről szóló bejegyzést, ide kattintva) Révész Miska egyedül közelítette meg a helyszínt és a HÉV-en utazva rákérdeztek a csepeliek, hogy ki is ő és barátságosak voltak vele, az őszi meccsre hivatkozva.

A Csepel elleni meccseink az elmúlt 22 évben inkább voltak tragikusak, mint sikeresek. Elbukott UEFA kupa, elbukott bajnoki cím, 1-9, Keresztúri sérülése, stb. De nekem akkor is hiányzik és szívesen járnék oda NB2-es meccsekre! Táboruk is egész jó, 20-30-an simán vannak és ezt pár NB1-es tábor is megirigyelhetné. (Néha még mi is...) Nem tartoznak az MLSZ kedvencei közé (bár a felcsútiakon kívül ez mindenkire elmondható) legutóbb akkor voltak terítéken, amikor 300 ezer forintra büntették őket, egy első világháborús porosz hadilobogó miatt. (Csányiék töriből sem túl erősek.) Csapatuk sűrűn megkapta a kommunista jelzőt, amihez csak annyit fűznék hozzá, hogy a négy bajnoki címből az első kettő évszáma: 1942, 1943.

A kétezres évek agyrémbe illő kavalkádja őket sem kerülte el. Először egyesültek a III. kerületi TVE-vel (újabb tradicionális csapat felszámolása), majd a Csepel-III. kerületet beolvasztották a Tatabányába. Szép nevet is kapott a katyvasz, a szponzor után Autó-Trader néven szerepeltek. És ha már a szponzornál tartunk... A belinkelt visszavágót megtekintve látható, hogy a csapat neve tavaszra már Csepel-Kordax lett. A Kordax Rt a 90-es évek olajos adócsalásainak egyik főszereplője volt. A szigetországiak után a Fradi szponzoraként tűnt fel.

A Csepel jelenleg az NB3-ban vitézkedik és inkább a bentmaradás, mint a feljutás a cél.

Tegnap elmentem csapatunk kézimeccsére, végignéztem az utolsó 20 percet és magamban ismét nosztalgiáztam egy kicsit. Hová lett a kézimeccsek lelkes tábora, amely egy időben az ország legnagyobbja volt? Igen, ezt biztosan állíthatom úgy is, hogy Debrecenben és a Népligetben is volt első osztályú női csapat. Persze én sem lelkesedem annyira a női kézilabdáért, de azért egy-egy jó hangulatú meccs engem is ki tudna vinni néha a csarnokba, a rangadókon kívül is.

A videó abból a szempontból is rendhagyó, hogy a szokásostól eltérően nem összefoglaló, nem a mérkőzés egészét öleli át, hanem csak az utolsó 2 percet, elsősorban a meccs utáni ünneplésre helyezve a hangsúlyt. Bizony, akkoriban még meg lehetett verni a Győrt hazai pályán, nem voltak olyan nagy különbségek a csapatok között, mint most.

Fogalmam sincs, hogy mikor játszhattuk ezt a meccset, de valamikor 1997. decembere előtt lehetett, mert a Killer Clan-nak is kint van a drapija, akárcsak a Viola Zone-nak. Megköszönném, ha valaki a bejegyzés alatti kommentben feltüntetné az időpontot. Én 1997. évre tippelek. Érdekes, hogy a táboron belüli "mag",  az állóhely szemből nézve jobb oldalán volt még akkor és csak később helyeződött át a bal oldalra.

Ez az első kézilabdás bejegyzés és bár nem lesz belőle sok, azért nem az utolsó...