Ezúttal más tollával ékeskedem, ugyanis ezt a videót nem az elore1912 felhasználó töltötte fel a videómegosztóra. Középső védőnk Ottlakán Misi "nagy meccse" volt, tulajdonképpen 3 gólt szerzett az ellenfélnek. Az első lesreállításnál kb. 10 méterrel ragadt benn, és ez azért nem semmi. Misi korrekten vállalta a meccs utáni nyilatkozatot, abban a hiba egyik okaként a kapu mögötti szurkolók hangorkánját nevezte meg. Ha az MLSZ-ben olvasgatják a blogomat, akkor nyugodtan hivatkozzanak erre a mondatra akkor, amikor a kártyarendszer előnyeit ecsetelik, ugyanis mióta Csányiék ámokfutnak, nincsenek hangos szurkolótáborok, tehát a mérkőzés színvonalának sem ártanak a bekiabálásokkal, ergo nincs téves lesrefutás. :)

A meccsen ejtett hibái ellenére Ottlakán Misi igazi egyéniség volt. Akkoriban természetes volt az, hogy minden csapatnbak van egy-két olyan játékosa, akik más NB1-es csapatnál egyszerűen nem fordulhatnak elő.  Ilyen volt a Békéscsabában Pásztor és Ottlakán, a Fradiban Nyilasi és Lipcsei, Győrben Hajszán Gyula, a Vasasnál Komjáti András, a Honvédban Kovács Kálmán és még hosszan sorolhatnám. Vele is sűrűn össze lehet furni a városban, köszönünk egymásnak és erre büszke vagyok. Nem tudom, hogy a magyarországi Barcelona "drukker" olvasóim is ugyanígy lesznek-e majd Puyollal?

A meccsen a bal kapu mögött, bazi nagy reklámtáblán hirdeti magát a Tisza cipő. Bizony, örök és elnyűhetetlen "minden időben". Na jó, két-két és fél évente én is cserélem, épp most vettem egy újat XXX-ért. (Az ár nem tartozik ide, ezért azt inkább töröltem.) Ezeket szándékosan írom azoknak a kezsueleknek, akik ezt a márkát nem értékelik, talán mert se a durikban, se az angol outletekben nem található meg. :) Pedig ez az igazi trend márka, már csak azért is, mert még mez-szponzorunk is volt (link itt) szemben mondjuk a Ralph Laurennel, amit az Előre játékosai eddig még nem, a négerek viszont annál inkább hordanak. :P :)

Nem, ez nem a kupadöntő! Persze, azt is szeretjük, de ezen a blogon olyan meccsek összefoglalói szerepelnek, melyeket elvileg az interneten eddig még nem láthattatok.

Az idősebbek és a jó memóriával rendelkezők (én ez utóbbiba tartozom) még emlékzhetnek arra, hogy az emlékezetes 88-as Kupadöntő előtt néhány nappal bajnoki keretek között is megmérkőztünk a Honvéddal! A mérkőzésre a 30. fordulóban került sor, a fővárosiak ekkor már bajnokok voltak. Szegény Király Attila, aki az osztálytársam volt általános iskolában (1999-ben autóbalesetben elhunyt), mondta, hogy a bajnokit le fogja adni a Honvéd - nekünk ez fontos volt a bennmaradásért vívott harcban -, a kupát cserébe át kell adnunk nekik, ami nekünk már amúgy is mindegy, mivel a Honvéd bajnoki címe miatt, már így is- úgy is KEK indulók voltunk.

Aki még nem látta ennek a meccsnek az összefoglalóját, az is tudja, hogy Attila jóslatának egyik fele biztosan nem vállt be, mivel a kupát megnyertük. (Tehát a bunda kizárva...leglábbis remélem.) De mi a helyzet a bajnokival? A kérdésre a videóban megkapjátok a választ! ;)

/Amúgy TV-s meccs volt, Knézy Jenő - az igazi és nem a mostani - közvetítésével! A mezbarátok pedig itt is megcsodálhatják a kupadöntős szerelésünket./

A békéscsabai közönségnek két alkalommal adatott meg az a büszkeség, hogy rangos nemzetközi kupasorozatban láthassa kedvenceit. A KK és az Intertotó kupa is jegyzett dolog volt, de nem vetélkedhetett a három naggyal (a Bankárok Ligája nevű mammut förmedvény miatt, ez már csak kettőre, vagy inkább másfélre csökkent) a BEK, a KEK és az UEFA kupasorozattal. A BEK és a KEK volt a legrangosabb, minden ország (melyből akkor még kevesebb is volt, lásd Jugoszlávia, vagy a Szovjetunió és még Izraelt sem nézték európai országnak) egyetlen klubot (plusz a címvédő) indíthatott és az elejétől fogva egynees kieséses rendszerben ment a történet, hibázni nem lehetett.

1988-ban a Békéscsaba indulhatott a Kupagyőztesek Európai Kupájában 32 csapat társaságában. A Bajnokcsapatok Európa Kupájában összesen volt 32 csapat, a KEK-ben, azért volt eggyel több, mert Wales-nek volt saját kupagyőztese, de bajnokcsapata nem. (Összehasonlításképpen: a BL idei kiírásában 76 csapat vesz részt...)

Mivel a KEK-ben 33 csapat vett részt, ezt azonban minden évben le kellett csökkenteni 32-re, az egyenes kieséses rendszer egyszerűsége miatt. A két leggyengébbnek tartott kupagyőztest sorsolták össze egy selejtező erejéig (nem is volt több selejtezőt játszó csapat egyik kupában sem), ebből az egyik a Békéscsaba volt... A norvég Bryne csapatát esélyeshez méltóan (ma már nem írhatnánk ilyet egy norvég csapattal szembeni párharcról) küldtük haza 3-0-val, ebbe belefért a kinti visszavágó 1-2 eredménye is.

És hát a bejegyzésemet a csabai közönséggel kezdtem. Kétszer adatott meg a lehetőség egy rangos kupapárharcra, kétszer láthatott volna a közönség egy ismert európai csapatot. De sajnos ez nem adatott meg. Kelet felé és dél felé tekintgethettünk, ami azért mindannyiunkban hagyott némi hiányérzetet. Ma már élmény lenne egy törökországi, vagy egy macedón kiruccanás, de akkoriban 1988-ban és 1994-ben, másképp mentek a dolgok. Hozzáteszem, a magam részéről bárkit kaphattunk volna 1988-ban, még nagyon kicsi voltam ahhoz, hogy idegenbe utazzak.

A Sakaryaspor ellen idegenben 2-0-ás vereséget szenvedtünk, itthon pedig... Itthon pedig benne volt a lábakban a továbbjutás. És kit kaptunk volna? A német Eintracht Frankfurtot! A fiatalabbak kedvéért írom, hogy akkoriban még mindenki játszhatott a saját stadionjában, tehát nem kellet volna Pestre vinni a meccset, mint manapság a kényes UEFA igényei miatt. A 6 évvel későbbi nemzetközi kupára külön ki fogok térni, de annyit már most megemíltek, hogy a háborús Macedónia és az anarciába fulladt korabeli Oroszország helyett, ha továbbjutunk a Kamisin ellen, a francia Nantes-ot kaptuk volna... Legalább az egyik kirándulás járt volna nekünk. Az 1988-89-es KEK sorozat győztese egyébként az FC Barcelona volt.

Íme a Sakaryaspor elleni meccs összefoglalója: