Az 1992/93-as évad, az akkori visszajutásunk (most is lesz?) első éve jobban sikerült, mint bárki is remélte volna. Az Előre történetének legszebb időszakát bevezető szezon zárása felé közeledtünk. Fehérvár nem kis távolság (főleg a szakadt, régi Ikaruszok korszakában - mondjuk ezt hülyeség hangsúlyozni, mert mi manapság is ugyanezekkel a buszokkal járunk), de egy busz zsúfolásig megtelt, némi egyéb jármű kiséretében.

A fehérváriak barátsaágosan fogadtak, a kocsmájukban ittunk, aminek én nem igazán örültem, mert méltatlannak tartottam, hogy barátkozzunk velük, amikor ők a lokistákkal cimboráznak, mi meg "egetverő" létszámban utazunk. Aztán megenyhültem. Így utólag biztosan nagy hatással volt ez a lépés a magyarországi ultramozgalom alakulására. :))

A meccs összefoglalója meglehetősen egyoldalú, ez már annak idején is szemet szúrt. Azért nem helyzet, vagy kapuralövés nélkül zártuk a meccset, mégha az összefoglaló ezt is sugallja. Azért a drapikkal feldíszített vendégszektor másodpercnyi látványai miatt egy igaz Előrésnek muszáj megnéznie a videót. :)

Nehéz dolog a bukaresti mérkőzésre indulás előtt három órával, az utazás lázában égve blog bejegyzést írni, de azért megpróbálkozom vele. Kellemes kis videó, mindenkinek ajánlom szíves figyelmébe az első perctől az utolsóig.

1989 tavaszát írjuk Vidi meccs idegenben, imádom. A Fidesz még csak egy éves, tehát Orbán Viktor is csak akkor tudta volna erősíteni őket, ha pályára lép, ilyenről persze szó nem volt. Nem volt ő annyira jó labdarúgó (sem). Volt viszont a kapunkban egy Gulyás Pista (náluk Koszta, aki Petry Zsoltot helyettesítette) akinek egyszerűen nem lehetett gólt lőni! Knézy Jenő bá’ is hosszan dicsérte megemlítve, hogy nem véletlenül lett válogatott kerettag Bicskei Bertalan csapatában. Válogatott… Holnap nem ártana, ha kapusunk annyi kapott góllal úszná meg a mordori kirándulást, ahány góllal megúszta a mi Golyónk annak idején.

(A következő fordulóban a Fradit fogadtuk és 11-esekkel nyertünk.)

Borongós ősz végi idő, verhető Videoton-Waltham. Ez volt a teljes - szponzori- nevük, talán ők voltak az elsők az NB1-ben, akik külföldi termék/gyár miatt változtatták a nevüket, bár tény, hogy maga a Videoton név is egy márkanév. Amikor a Vác az "Izzót" lecserélte "Samsungra", mindenki természetesnek vette, hogy a nevük "Vác FC Samsung" és ezt általában így ki is mondtuk. A címerükben is benne volt a Samsung, akárcsak a Vidinek a Waltham. Ma már annyi névbitorló van, különböző kiejthetetlen idegen nevekkel (Questor stb), hogy senki nem tartja őket számon - és ez így is van rendjén. Címert is évente kellene változtatni...

Gondolom a mai Előrének is van szponzori neve, de ha üvegdildóval fenyegetnétek, akkor se tudnám megmondani, hogy mi az.

A meccsről sok minden nem mondható el. Arra emlékszem, hogy a Vidi 11-esét ajándéknak tartottuk. Szurkolóik egy kb 15 fős kisbusszal voltak, akkor még nem volt meg a később hosszú időre állandósuló - csapat teljesítményétől független - 50-es utazó létszám. Vezető szerű arc volt egy copfos gyerek, ő később a buszból lefelé fordított lájk jelet mutatott nekünk, biztos vagányságból. A vendégszektor "szellős" volt, de csak néhány, az eredményre dühös 50-60 éves öreg magyarázott nekik, szurkolói konfliktus nem volt.

A Vidiben pályára lépett a "jó öreg" Sallói. Bizony. Ő az, aki most a sporttévében rendszerint "szakért". Sallói pályafutásának jelentős részét Izraelben töltötte a Beitar Jeruzsálem játékosaként. Sallói egy Sport Plusz cikkben csapatát úgy jellemezte, hogy "az izraeli MIÉP",azaz az ottani szélsőjobb csapata. Viszont szerették a szurkolók és ezt ki is mutatták, nem is akárhogy! Mesélte, hogy Jeruzsálemben egy ruházati boltban nézelődött és megtetszett neki egy ing (vagy egy póló). A bolt tulaja nagy Beitar drukker volt és felismerte Sallóit, aki csapata egyik legjobbjának számított. Nagyon megörült neki, hogy Sallói ott vásárolt és az ing árából 10% (!!!) -ot elengedett! Nem semmi...

Mai nap kb 13 óra tájban megyünk gépkocsival a Lencsési felől Gyula irányába. Egyszer csak beelőzök egy biciklis bácsit, akin ebben a szép régi melegítőben teker:

(Gyengébbek kedvéért: a melegítő a képeken már nem a bácsin van, hanem egy modellen.)

Muszáj volt befékeznem és megállítanom.

- Jó napot Uram! Nagyon jó a felsője, nem adná el nekem? Honnan van?

- Kaptam valakitől, már nem emléskszem. Eladom ha kell, de mégis mennyiért?

- Mennyit kér érte?

- Mennyit ad érte?

Ani barátnőm ekkor már rutinos kereskedőként sejtette, hogy az öreg nincs tisztában azzal, hogy mi az az eszmei érték.

- Egy ezredesért odaadja?

- Oda.

És gazdát cserélt ez a klassz eredeti Előre Spartacus melegítőfelső. Igaz, hogy az öreg számára eszmei értékkel a jelek szerint nem bírt, de mégis kínosnak éreztem, hogy mindössze ezer forintért ideadta, ezért odaadtam a nálam lévő 400 Forint aprót is két sörre.

Jöjjön akkor egy videó még az Előre Spartacus korából. Még tart a VB ezért szándékosan az 1986/87-es idényt választott, mivel az volt az első idény az utolsó VB szereplésünk, 1986 óta...

Tudtad-e, hogy a szerdai meccsre érkező székesfehérváriak az öltözőbe rendelték a vacsit? Ebben semmi rendkívüli nincs, ez egy klassz dolog. Az egyik csabai gyorsétkezdéből 34 (vagy 37?) adag csirkés-tejszínes mártásos olasz spagettit rendeltek, pontban háromnegyed nyolcra, azaz a meccs végére, a vendégcsapat öltözőjébe. Nyilván ebben a létszámban benne van az összes játékos, az edzői stáb, a vezetők, a buszsofőr stb. Tehát kimondottan az öltözőbe és háromnegyed nyolcra rendelték. És itt keződik a történet érdekessége.

A rendelést felvevő srác naivan rákérdezett, hogy mi van abban az esteben, ha hosszabbításra kerül sor? Orbánia kirakatcsapatának képviselője cseppet sem leplezett gúnnyal és ahhoz párosuló lenézéssel kérte ki magának a feltételezést! "Mit képzeltek ti! Milyen hosszabbítás? Simán győzünk a rendes játékidőben, nem lesz semmilyen hosszabbítás!"  

A meccs történései mindenki számára ismertek, az étel pedig annak rendje és módja szerint a kért időpontban pontban leszállításra került. A hosszabbítás legalább negyven perce alatt a leszállított spagetti nyilván kihűlt, a tészta összeragadt és kizárt dolognak tartom, hogy a meccs után azt a 34 adag spagettit egyesével mikrózták volna meg. (Mert nyilván nincs 34 darab mikrohullámú sütője az Előrének...) 

A kérdés adott: mi lett a 34 adag spagettivel?

A kirakatcsapat sztárjai, a milliókért szerződtetett portugál stábbal egyetemben megették hidegen a tésztát? (Alig feltételezhető...)

Vagy kidobták az egészet a francba? Ebben az esetben felmerülhet a kérdés, hogy mit szóltak ehhez a csapat néger sztárocskái, annak tudatában, hogy Afrikában - és mellesleg nem csak ott - milliók éheznek?