Mai nap kb 13 óra tájban megyünk gépkocsival a Lencsési felől Gyula irányába. Egyszer csak beelőzök egy biciklis bácsit, akin ebben a szép régi melegítőben teker:

(Gyengébbek kedvéért: a melegítő a képeken már nem a bácsin van, hanem egy modellen.)

Muszáj volt befékeznem és megállítanom.

- Jó napot Uram! Nagyon jó a felsője, nem adná el nekem? Honnan van?

- Kaptam valakitől, már nem emléskszem. Eladom ha kell, de mégis mennyiért?

- Mennyit kér érte?

- Mennyit ad érte?

Ani barátnőm ekkor már rutinos kereskedőként sejtette, hogy az öreg nincs tisztában azzal, hogy mi az az eszmei érték.

- Egy ezredesért odaadja?

- Oda.

És gazdát cserélt ez a klassz eredeti Előre Spartacus melegítőfelső. Igaz, hogy az öreg számára eszmei értékkel a jelek szerint nem bírt, de mégis kínosnak éreztem, hogy mindössze ezer forintért ideadta, ezért odaadtam a nálam lévő 400 Forint aprót is két sörre.

Jöjjön akkor egy videó még az Előre Spartacus korából. Még tart a VB ezért szándékosan az 1986/87-es idényt választott, mivel az volt az első idény az utolsó VB szereplésünk, 1986 óta...