Csalóvilág folytatás - Jelentés a putriból (FRISSÍTVE, immár teljes verzió) (18)!!
2010.12.17. 23:20
A folytatást egy kis számolgatással és egy ebből fakadó dilemmával kezdeném. Szerény számításaim szerint a VV4 szereplői között öt dravida leszármazott található, valamint egy eldravidásodott magyar. Szóval ez az 5 pária nemzedék (továbbiakban nevezzük őket mondjuk cigányoknak) a 15 fő egyharmada. (A görögöket és a kedvenc magyarországi népcsoportom szintén jelen lévő képviselőit most hagyjuk.) Nos, a ValóVilág erőviszonyai nem tükrözik a valós arányokat, mivel még a lakosságnak egyharmadát (még) nem teszi ki a cigányság. Hozzáteszem, hogy jó úton haladunk efelé, de egyelőre maradjunk még a jelenben. Az is lehet, hogy a szerkesztők így akarták hitelessé tenni a „luxusbörtön” megnevezést, amit ugye oly sokszor használnak. Nos ez esetben viszont az arányok megint nem okésak, mert ha egy szimpla börtön arányait vennék figyelembe, akkor a 15 lakóból 14-nek kellene meszkalerónak lennie…
Veszélyes a celeb búvár műfaj. Minél mélyebbre süllyedsz benne, annál mocskosabb lesz a tapasztalat de annál nehezebb is lesz szabadulni tőle. Mert minél többet megtudsz, annál jobban undorodsz tőle, de annál inkább látni akarod azt, hogy beigazolódnak-e a jóslataid. A Csalóvilág celebjeinek elemzése következik, csak 18 éven felülieknek!
Katar területe 10 360 km2, Magyarország területének kilencede, lakossága valamivel több mint 800 000 fő, kevesebb mint Magyarország lakosságának egytizede. Másképpen kifejezve Katar kb területre és lélekszámra olyan, mint Csongrád és Békés megye együttvéve.
Katart más nézőpontból is megközelíthetjük. Egy akkora futballhatalom mint Spanyolország, nem vállalt be egyedül egy rendezést, csak a szomszédos Portugáliával közösen. Katart ma gyakorlatilag az olaj tette -mérete, lakossága, stadionja, focimúltja ellenére- futballnagyhatalommá. De mi garantálja ugyanezeket az állapotokat 2022-re?
Egy cikken dolgozom, amihez úgy gondoltam elő kotorásznom a még meglévő Focivilág újságjaimat. Magyarországon a hazai és a nemzetközi szurkolói életről ezen újság hasábjain lehetett először olvasni! Sajnos amit szerettem volna, azt nem találtam meg, de néhány érdekes cikkről -szkenner hiányában- csináltam pár fotót. Kis betekintés 1993-94-be...
Figyelem! A cikk nem lesz örök életű. Pár nap múlva törlöm, de addig is jó szórakozást!
Frissítés! Egy újabb -pontobabban, hőskori- Foci Világ cikket linkeltem be, mely mostanában különösképpen aktuális! Mint tudjuk a futballhuliganizmus társadalomra veszélyessége a nemzetközi terrorizmussal és a holokauszt tagadással vetekszik, ezért minden jóérzésű demokratának kötelessége ellene harcolni. Nem volt ez másként a 90-es évek eleji Németországában sem. Szurkolócsoportok vezetői nyilatkoznak arról, hogy ők hogyan küzdenek a huligánok ellen.
Sajnos "íróasztal fiókban" lapult az alábbi bejegyzés, amit október 6-án elfelejtettem közzé tenni. Mikor észrevettem a mulasztást, arra gondoltam, hogy majd jövőre pótolom, de aztán most úgy vagyok vele, hogy ki tudja mi lesz akkor. Amúgy is terméketlen vagyok mostanság.
Senki se higgye azt, hogy a szokásos, unalmas lózungok lesznek a cikkben. Ez a cikk haladó szellemű, méltó a békés többséghez és minden idők legnemesebb és legtökéletesebb rendszeréhez: a liberális demokráciához.
Először arra gondoltam, hogy írok egy szép hosszú élménybeszámolót, de aztán rájöttem, hogy ez úgyse érdekelne senkit. :) Viszont pár napos kirándulásom egy része akár szakmai kirándulásnak is felfogható volt. Utazás a legújabb „Nagy” Francia Forradalomba.
Volt már példa leleplező cikkre, de honlapomnak nem ez az elsődleges funkciója. (Semmilyen funkciója nincs, csak jól esik tudni, hogy valakit érdekel mit alkotok.) És nem is feltétlen a bulvár. De ha már egyik nagyágyú gagyi lap sem lép (bár biztos vagyok abban, hogy lépni fognak, csak valamilyen oknál fogva kivárnak), akkor megteszem én a nagy leleplezést! Nem másról van szó, mint a tv2 legújabb valóságsójának, egy- két feltűnési viszketegségben szenvedő szereplőjének leleplezéséről. A belső cikk szigorúan csak 18 éven felülieknek!
Ezzel a klippel kívánok minden kedves olvasómnak méltóságteljes nemzeti ünnepet a 2006-os forradalom kitörésének 4. évfordulóján. A belső oldalon egy bővebb összeállítással is megemlékezünk a négy évvel ezelőtti eseményekről.
Este Stockholmban Svédország- Magyarország EB- selejtező tétmérkőzést rendeznek. Szinte napra pontosan két éve 2008. szeptember 10-én ugyanígy Stockholmban játszotta válogatottunk az első tétmeccsét, akkor nem EB, hanem VB selejtezőt. Ezen a mérkőzésen jómagam is jelen lehettem. Rövid kirándulásom emlékeit frissítem fel a belső oldalon.
Néhány nappal ezelőtt a győri szurkolók „Franciaországba” (bár ez a megnevezés lassan idejétmúlt) látogattak a Montpellier- Győri ETO mérkőzésre, melyen csapatuk hősies játékkal jutott tovább. A belső oldalon egy szurkolói beszámolóval és némi kommentárral tulajdonképpen kiegészítem az Orániáról szóló cikket.
Sokan beleesnek abba a hibába még az un. nemzeti gondolkodásúak közül is, hogy a Dél- afrikai fehérek helyzetét elintézik egy kézlegyintéssel, miszerint ők a nyugati országok gyarmati kizsákmányolásának örökösei, akik azt kapják amit megérdemelnek és ha baj van jöjjenek vissza Európába. (hosszú volt ez a mondat, de remélem összefüggő) Ez a Dél- afrikai búrok (afrikaanerek) tekintetében óriási tévedés és a búr történelem pontos ismeretének hiányán alapszik!
Becsületes emberek országában élünk. Az adott szó mindennél többet ér. Ezt most a BKV be is bizonyíthatja a becsületes Vadai Ágnes mszp-s képviselő esetében is. Legyünk mi is becsületesek ha netán elfelejtünk jegyet lyukasztani. Cikk a belső oldalon.
Mindannyian vágyunk arra, hogy egy labdarúgó világversenyen élőben énekelhessük a magyar himnuszt vagy akár csak a televízión keresztül lássuk az elszánt arcokat és halljuk a fülbemászó dallamot.... Sajnos ez idén sem adatott meg nekünk. Vígasztaljon minket az, hogy három himnusznak is van magyar vonatkozása az idei VB-n felcsendülő himnuszok közül. Az egyik a "szlovák" bábállam himnusza mely egy Bartók által lejegyzett magyar népdal. A másik kettő az uruguayi és a paraguayi himnusz. Itthon kevésbé ismert, hogy ezen nemzetek himnuszának zenéjét a magyar emigráns Debály Ferenc József szerezte 1841-ben illetve 1846-ban. Amikor az uruguayi és a paraguayi nemzetek himnusza felcsendül, gondoljunk arra, hogy abban egy kicsit a mi vérünk is benne van! (Hacsak nem nyomja el a dallamot a majomfurulya zsivaja.)
Nem szokványos szemszögből történő esélylatolgatás
VT
2010.06.11. 15:23
Természetesen az esélylatolgatásban sem kívánom meghazudtolni magam. Fogalmam sincs arról, hogy pl. Dider Drogba milyen formában van vagy Essien és Sissoko felépült-e a sérüléséből. (amiket most felsoroltam hasraütés volt, tényleg fogalmam sincs még arról se, hogy ezek egyáltalán ott lesznek-e a VB-n) De vannak olyan körülmények melyek egy két várható eredményt az elmúlt évek ismeretében előrevetítenek
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum