Nézegettem, hogy melyik videót töltsem fel, amihez nem kell sokat mesélni (a kib..ott Szomszédok mánia elveszi a legértékesebb perceimet) és mégis kicsit eltér az utóbbi időben feltöltöttektől. Annak idején általános kritika volt a magyar bajnoksággal szemben, hogy túlzottan főváros centrikus, mára ez már nincs így, bár az MTK-t őszintén megvallva feleslegesnek érzem. Szerintem szurkolóik egy része egyáltalán nem neheztelne rám ezért a megjegyzésért, sőt, ők biztosan szívesebben is látnák csapatukat egy másik ország bajnokságában. 

Szóval arra gondoltam, hogy bár már mi is régóta csak alulról szagoljuk a mennyei 1-et, a mostani lightos szezonokban örömmel vizitálnék olyan békebeli fővárosi csapatok stadionjában, mint amilyen a Csepelé. Szeretem a Pest-külvárosi meccsek borongós hangulatát és mikor épp ez járt a fejemben, máris beugrott a videó aktualitása! Az NB III Közép-csoportjának győztese a Soroksár! Csepelt Soroksártól csak egy keskeny Duna szakasz választja el! A csepeli Béke téren utoljára az emlékezetes 94-es meccsen jártam, ami miatt valahogy nem vágytam oda a későbbiekben. Előtte az ominózus 93-as 1-2 (ami miatt az UEFA kupa úszott el, videót és leírást a régi blogbejegyzéseim között találtok) sem volt a szívem csücske, bár az a meccs az első nagylétszámú idegenbeli túráink egyike volt. Csepelhez 1997 kapcsán fűződik egy komoly negatív rekord is: 9-1-re égtünk egy edzőbuktató meccsen a szigetországban. Ettől függetlenül a mérlegünk velük szemben pozitív, legalábbis szerintem, de most lehet hülyeséget írtam.

1995-ben az utolsó előtti 29. fordulóban látogattunk Csepelre. A meccs az akkoriban szokásosnak mondható döntetlennel zárult, nem győzöm hangsúlyozni, hogy a végelszámolásnál, két ilyen döntetlen helyett elért győzelem is sima dobogót ért volna.  Az előző évekhez képest kissé mérsékeltebb (azért sok más tábor számára ma is irigylésre méltó) fociláz még tartott, ez a kihelyezett drapikból is jól látható. Érdekesség, hogy a bronzkor talán leggyengébb láncszemeként funkcionáló játékosa Dávid Zsolt köténygólt rúg annak a Hajdú Attilának, aki a következő idényben már az "Eurofradi" (az FTC bejutott a BL-be és ilyen néven futtatták a boltokban a meccseikről készült videokazettát) kapuját óvta attól, hogy egy meccsen 4-5-6 gólnál lehetőleg ne kapjanak többet a nemzetközi porondon. A másik oldalról az a szerb-magyar Puskás Dragan találta a kapuba, aki viszont hozzánk szerződött a következő idényben.