A héten az újabb Csatáry-ügytől volt hangos a karvaly-média. A szombati Loki elleni kézimeccsen tett néhány másodperces performansszal, sikerült borsot törni a nagy tesó nem éppen pisze orra alá. Mi más is jötehne most, mint egy MTK meccs felidézése?

1991-ben járunk, egy szezonnal az ominózus kődobálásos MTK meccs (link: http://stormcorner.hu/archivum.php# "Repült a nehéz kő") után. Ezzel a 90-ben játszott meccsel kapcsolatban egy olvasói levelet is találtok a stormcorner.hu archívumában, melyben Donáth Tibor (akkori telefonszáma: 1/166-9784) az alábbiakban meséli el élményeit: "Undorító volt a hazai közönség egy részének viselkedése, szinte 1944-ben éreztem magamat a mocskolódás hallatán. Nem értem az MLSZ ilyenkor miért nem lép." Donáth Tibor az MLSZ mai tevékenységét látva már biztosan elégedett lehet. Mondhatjuk úgy is, hogy Donáth megelőzte a korát. Amúgy Donáth nem tudom melyik 1944-ben játszott MTK meccshez hasonlította a csabait, lévén 1944-ben az MTK feloszlott és csak a kommunista érában alakultak újra.

Én ezen a (számukra) vészkorszakot idéző meccsen nem voltam jelen, egy évre rá viszont igen. Akkoriban az MTK meccsek pikáns etnikai jellegét csak fokozta, hogy az edzőjük egy bizonyos Verebes József volt, akinél feketébb prímást, még a száztagú cigányzenekarban sem találtak volna. Verebesnek ráadásul a stílusa is tenyérbemászó volt, szerénységének egyik jeleként önmagát nemes egyszerűséggel mágusnak neveztette.

A videón jól látható a meccsek elején rendszeres pénztárszalag eső. A B-Közép azonban a szünetben helyet változtatott, ennek okát nem tudom (esőre emlékeztem, de a videó szerint szép idő van). Átköltöztünk az ülőhelyre, nagyjából oda, ahol ma a Büfé Briganti nevezetű formáció székel. Remek volt a hangulat, a fedett lelátó akusztikája és a folyamatos helyzeteink megadták ehhez az alaphangot. Ez persze olyan zsidózással párosult, hogy érzékenyebb lelkületű blogolvasóim, valószínűleg a vízentál-központig szaladtak volna rémületükben. Meccs után a csapatok levonulásakor már Verebes Józsi sem rejtőzködhetett az akkoriban állandóan viselt, két számmal nagyobb sapkája alá, kapta is rendesen a bedobált szappanokat (hol voltál Zuroff??) és még egy tekercs WC papírt is. Fiatal olvasóim kedvéért hozzáteszem: nem volt semmilyen stadionbezárás, vagy egyéb büntetés. Lelki sebeket sem szerzett senki sem. A maiak lennének puhányabbak, vagy egyszerűen csak más érdekek munkálkodnak manapság a stadionokban? A kérdés megválaszolását az olvasóra bízom.