Verebes "Mágus" "Vajda" József sztáredzőt már említettem korábbi bejegyzéseimben (pl. ITT és ITT ). Róla az eddigieken túl azt érdemes tudni, hogy mindig különleges pechszéria sújtotta éppen aktuális csapatait. Történt ugyanis, hogy csapatai voltaképpen mindig annyi gólt kaptak, ahány kísérlete volt az ellenfélnek, sőt, néha még többet is! Ha valaki kételkedne ebben, menjen el a könyvtárba és kezdje el böngészni a bajnoki fordulók meccsei utáni napokon megjelenő Nemzeti Sport újságokat és keresse ki a Mester nyilatkozatait! Ott láthatja azt a  viszatérő motívumot (igazságtalan sors), mely a szerénységéről ismert sztáredző kifakadásainak velejárója volt: "az ellenfél kétszer lőtt kapura" (ez azt jelentette, hogy két gólt kaptak"), "az ellenfél kétszer jött át a félpályán" (ez még felháborítóbb igazságtalanság, itt is két gólt kellett kapniuk), "végig mi uraltuk a mérkőzést, az ellenfélnek helyzete sem volt" (azért így is kaptak egy gólt a rasszista labda miatt) és még hasonló őszinte nyilatkozatokat.

1994-ben a Győr edzőjeként jött hozzánk a sámán és annyit elárulok, hogy ezen a meccsen mi háromszor mentünk át a félpályán. Ebből már kitalálhatjátok hány gólt lőttünk. Az ellenfélnél pályáralépett Árgyálán János (Mazsi) is.